Magyar nyelv és irodalom

 

Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam

 

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés

1.2. érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd

—      megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés; a beszéd szupraszegmentális (folytonos) tényezői a beszédszándéknak megfelelően;

—      mindennapi beszédhelyzetek nyelvi mintái;

—      nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció.

1.3. Memoriterek értelmező tolmácsolása.

 

2. Olvasás, az írott szövegek megértése

2.1. Szövegértés

—      a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás szövegfeldolgozási módja;

—      a megértés egységei: szó, szószerkezet, mondat, bekezdés, szöveg;

—      a nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői;

—      gyakori szövegtípusok megértési stratégiái (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek);

—      ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.

 

3. Írás, szövegalkotás

3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép

3.2. Szövegalkotás

—      elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, SMS, web2.0), szabadírás;

—      kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási normák.

 

4. A tanulási képesség fejlesztése

4.1. Kulturált könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat

4.2. Tanulást támogató eljárások

—      jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével, egynyelvű szótárak;

—      vázlatkészítés különféle eljárásokkal: magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat;

—      jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás;

—      ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozásuk: magyarázat, definíció, leírás, adat, információ, gondolattérkép, ábra, ikon, grafikon, táblázat.

4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek

—      kérdésfeltevés, válaszadás, gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések, kreatív eljárások.

4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése

Teljes művek:

—      Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső egy-egy műve; Arany János egy balladája, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal; Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Vörösmarty Mihály: Szózat; Weöres Sándor egy költeménye;

—      kortárs magyar szerzők néhány költeménye.

—      Részletek:

Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz, egy drámarészlet, egy népballada, prózai szövegek részletei.

 

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

5.1. A kommunikáció

—      a kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek (kérdezés, kérés; érv, érvelés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita);

—      a mindennapi kommunikációs helyzetek nyelvi mintái és magatartási szabályai: a kapcsolatteremtés és -tartás szóbeli és írásbeli formái, nyelvi viselkedési normák.

5.2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia

—      nyelvváltozatok, nyelvjárások;

—      a hazánkban élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.

5.3. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések

—      a magyar beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, dallam, szünet, tempó);

—      szóelemek;

—      szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és kommunikációs funkciója; a szószerkezetek;

—      a szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok;

—      a szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések;

—      mondat; szerkezet, modalitás;

—      az írott nyelv normái: a magyar helyesírás alapelvei.

 

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

6.1. Műnemek és műfajok

—      epika, líra, dráma;

—      ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, óda, rapszódia; komédia, tragédia.

6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai

—      kompozíció, szerkezet, hatás;

—      elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés;

—      szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők; lírai én, motívum;

—      zeneiség, ritmus, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, rím;

—      drámajáték: helyzet, monológ, dialógus, jelenet, konfliktus.

6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása

—      ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét;

—      szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.

6.4. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok

—      természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szülő, gyerekek és felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica.

6.5. Irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai

6.6. szerzők és művek

6.6.1. Epika:

—      magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek. Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;

—      továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);

—      kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

6.6.2. Líra:

—      Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;

—      kortárs magyar lírai alkotások.

—      A dráma és a színház világa: egy dráma.

 

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

7.1. hősök, magatartásminták, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások

—      érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;

—      az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása.

7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások és kapcsolódások

7.3. Regionális és helyi kulturális kötődések

—      irodalmi emlékhelyek.

7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció és játék

—      dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték.

7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások

 

Error. Page cannot be displayed. Please contact your service provider for more details. (14)